Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára
2020. november 26. 13:01
Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét.

Bang Jensen mélyen szimpatizált az eltiport magyar szabadságharc ügyével, hiszen ő is egy olyan kis nemzet fia volt, amelyet egy másik brutális diktatúra, a náci Németország rohant le és szállt meg 1940-ben. A dán diplomata a második világháború évei alatt országa washingtoni nagyköveteként  a nácik által leigázott Dánia érdekképviseletét látta el, 1949-től kezdve pedig a világszervezet New York-i központjában teljesített  szolgálatot.

Bang-Jensen elhatározta, hogy mindenféle, úgymond magasabb politikai szempontokra tekintet nélkül fogja az ENSZ Közgyűlése valamint a világközvélemény elé tárni a szovjetek és magyar csatlósaik jogtiprásait.

Kádár és kormánya jogtalannak, illegitimnek minősítette az Ötös Bizottság vizsgálatát

Az Ötös Bizottság Kéthly Annát, a nemzetközi hírű magyar szociáldemokrata politikust és a harmadik Nagy Imre-kormány volt államminiszterét, Király Bélát, a Nemzetőrség emigrált főparancsnokát, valamint a megtorlás elől ugyancsak Nyugatra menekült kisgazda Kővágó Józsefet, Budapest 1956. november elsején kinevezett főpolgármesterét az események szemtanúiként, nyilvánosan hallgatta meg.

Kádár saját hatalmát az 1956-os szabadságharc ellenforradalommá minősítésével próbálta meg legitimálni az 56-os eseményekről valló további több mint száz tanut azonban már a nyilvánossá kizárásával hallgattak meg, mivel attól kellett tartani, hogy a KGB, a szovjet titkosszolgálat, valamint a kádári erőszakszervezetek retorziót alkalmaznak velük, illetve a Magyarországon maradt hozzátartozóikkal szemben.

Felülír mindent a színfalak mögötti nagyhatalmi politika  

Az ENSZ főtitkára, Dag Hammarskjöld szintén az együttérzését hangoztatta a magyar forradalom és szabadságharc eltiprása miatt, és a magyar kérdés megtárgyalását is támogatta,de korántsem akkora elszántsággal és következetességgel, mint Povl Bang-Jensen.

Hammarskjöldnek ahhoz, hogy újra megválasszák a nemzetközi szervezet főtitkárává, szüksége volt ugyanis a Biztonsági Tanács összes állandó tagja, így a Szovjetunió támogató szavazatára is.

Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára sokkal simulékonyabb volt a szovjetekkel

Ezért amikor a szovjet ENSZ-képviselő az Ötös Bizottság előtt vallomást tett tanúk neveinek nyilvánosságra hozását követelte, arcátlanul a „demokratikus elvekre" hivatkozva, Hammarskjöld hajlott a szovjet kérés teljesítésére.

Povl Bang Jensen azonban megtagadta a tanuk nevének kiszolgáltatását,mert pontosan tudta, hogy ezzel ők maguk, valamint családtagjaik is életveszélybe kerülhetnek, amit több magyarországi példa, valamint Bécsben élő 56-os emigránsok elrablása is alátámasztott. A Moszkvában kinevezett, úgynevezett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány azt is megakadályozta, hogy az Ötös Bizottság Magyarországon vizsgálódjon.

Kádár János, a szovjet fegyveres intervenció idején megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, "imperialista lejáratási kísérletnek" nevezte a magyar ügy tárgyalását.

Mindezek ellenére a bizottság még Magyarországról is kapott írásbeli tanúvallomásokat. Hogy mekkora veszélyben voltak azok, akik vállalták, hogy Kádárék ellen valljanak, jól szemlélteti, hogy a bizottságnak itthonról kijuttatott informáviók miatt négy személyt hazaárulás vádjávala Kádár rendszer ki is végeztetett.

Povl Bang-Jensen ellenállása ezért nagyon is indokolt volt, ám az egyre inkább szovjet befolyás alá kerülő Dag Hammarskjöld fegyelmi eljárást kezdeményezett az „engedetlen" dán diplomatával szemben.

Eisenhower elnök sem akarta kiélezni a Szovjetunióval a feszültséget 1956 miatt

De nemcsak néhány ENSZ csúcsvezetőnek, hanem az Eisenhower-adminisztrációnak is az volt az álláspontja, hogy „reálpolitikai" megfontolások miatt csak „módjával" bírálják Moszkvát. Mindez fokozatosan előkészített a magyar ügy levételét az ENSZ Közgyűlés napirendjéről.

Az egyre kellemetlenebbé váló Povl Bang-Jensent 1958 nyarán végül fegyelmi eljárással eltávolították a nemzetközi szervezet állományából. A diplomatának azonban ennek ellenére sem szakadt meg teljesen a kapcsolata a világszervezettel, az ENSZ kötelékében maradt támogatóinak köszönhetően.

Az ENSZ Közgyűlés nagy tanácsterme a világszervezet New York-i palotájában

1959 novemberében ígéretet kapott arra, hogy eljuttatják neki azoknak a kódolt táviratoknak a másolatait,  amelyek a Szovjezúnió egyes ENSZ vezetőkre gyakorolt befolyását bizonyították volna.

Máig nem tisztázott, hogy ez a szovjet, vagy esetleg más állam titkosszolgálatának provokációja, vagy pedig valóban konspirált leleplezési szándék volt-e.

Bang-Jensen egyre kellemetlenebbé vált egyes ENSZ-vezetők valamint a szovjet kormány és a Fehér Ház szemében is

Ami viszont tény, hogy 1959. november 23-án Povl Bang-Jensennek nyoma veszett.

A magyar ügy újabb tárgyalására november 26-án került volna sor az ENSZ plénuma, a Közgyűlés előtt.

Különös módon Bang-Jensen holttestét is aznap fedezték fel New York Long Island negyedének egyik, a diplomata lakóházához közeli parkjában, átlőtt halántékkal.

A rendőrségi vizsgálatot a rendőrségi vizsgálatot nagyon gyorsan lezavarták.

Az eljárást számos furcsa, máig tisztázatlan ellentmondás terheli. A hivatalos vizsgálati jelentés konklúziója szerint Povl Bang-Jensen öngyilkos lett.

A magyar ügy tárgyalását felborította a szuezi-válság miatt kialakult helyzet

A diplomatáról köztudott volt, hogy balkezes, viszont  ennek ellenére az életét kioltó revolvert a jobb kezében találták meg, mint ahogy a lövedék bemeneteli nyílása is a jobb halántékán volt azonosítható. A rendőrségi jegyzőkönyvben a haláleset dátumára felváltva szerepel a november 25-i, illetve november 26.-i dátum.

Több nyom utal arra, hogy a diplomatát megmérgezhették, ám ennek ellenére Bang-Jensen holttestét furcsa sietséggel, és az igazságügyi orvostani eljárás rendjét megsértve már november 28-án elhamvasztották.

Bang-Jensen holttestét a lakásához közel, egy parkban találták meg

Hogy mi történhetett a magyar ügy mellett rendíthetetlenül kiálló dán diplomatával,valószínűleg sohasem fog kiderülni.

Bang-Jensen kellemetlen és veszélyes ellenfél volt Moszkva számára, de a washingtoni adminisztráció szemében is szálkának számított, e tények pedig felvetik egy álcázott titkosszolgálati akció gyanúját is, a diplomata halálával kapcsolatban.

A magyarság ügye iránt elkötelezett Bang-Jensen tiszteletére kopjafát állítottak a 301-es parcellában, a Corvin-közben pedig emlétáblát helyeztek el a posztumusz kitüntetett dán diplomata emlékezetére.

Elter Tamás

Szerző: admin