Ismerjék meg az 1956-os év emberét!
2016. november 13. 11:04
1956-ban Sodró G. László magyar szabadságharcost választotta az év emberének az amerikai Time magazin. „Az év emberének, aki alapjaiban rengette meg a történelem legnagyobb elnyomó hatalmát, sok arca és sok neve volt, de nem volt arctalan és névtelen” – állt az újságban 1957. január 7-én. Az arcát, amit október 23-án Budapest utcáin viselt: egy feltüzelt, kérlelhetetlen, elszánt arcot, és a nevét: „magyar szabadságharcos”, megismerte a történelem.

Sodró G. László 24 éves volt a forradalom alatt.

1971 óta Brüsszelben él. Több fényképe is szerepelt a forradalomról beszámoló vagy megemlékező nyugati újságokban.

A Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálata egy új kiállításon mutatja meg a szabadságharcosok arcait. A Belgiumban letelepedett ötvenhatosok személyes tárgyain keresztül mesélik el a történeteiket: egy hétnyelvű szótár a legfontosabb kifejezésekkel, amit Keszei Imre a Vöröskereszttől kapott Jugoszláviában. Kendeffy Mária télikabátja és cipője, amiben elmenekült Magyarországról. A Töttősy család bőröndje, amiben minden elfért, amit Magyarországról hoztak: négy pizsama, egy törölköző és egy magyar ábécéskönyv. A budapesti Sztálin-szobornak is meg lehet nézni egy fél ökölnyi darabját.

Kiállítottak néhányat a fényképek közül, amelyek Sodró G. László egykori harcosról készültek, és nyugati újságokban jelentek meg. Ezek egyikéről mintázta a Time magazin a híres címlap grafikáját a magyar szabadságharcosról.  

Sodró G. László 24 éves volt a forradalom alatt, Sztálinvárosban dolgozott, és gyakran járt Budapestre. Ott volt a Kossuth téren a sortűz alatt, a teherautó mögé húzódott a golyók elől, aminek a motorháztetején ülve lefényképezték. A fotó az Economist címlapján szerepelt 1988-ban.

Az Economist 1988. májusi számában ismét Magyarország a téma. A címlap fényképen Sodró G. László ül a szovjet teherautó motorháztetőjén, valószínűleg útban a Kossuth térre.

Decemberben menekült el Magyarországról. Angliában tanult mérnöknek, 1961-ben Birminghamben lakott, ahol levelet kapott egy otthoni ismerősétől. Az édesapja üzente neki, hogy ne vegyen részt semmilyen politikai tevékenységben, mert a magyar emigránsok körül „rengeteg beépített spicli működik”.

1971-ben költözött Belgiumba, ahol a Falconbridge-Trelleborg bányászati cég európai kereskedelmi és marketing igazgatója lett. 2013-ban kitüntették a magyar érdemrend lovagkeresztjével „a magyar ipar újjáépítése és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar történelem és kultúra külföldi megismertetése terén végzett tevékenységéért, valamint az anyaországi, illetve a határon túli magyarok önzetlen segítéséért”.

Így írt a forradalomról a Time magazin 1957-ben

A Time négy férfi: egy író, egy filmes, egy teherautó sofőr és egy textilgyári vezető személyes hangulatú, igazi utca-ízű történeteivel festi le a szabadságharcot. A valódi nevüket nem közli. A magyar szabadságharcos képét belőlük gyúrja össze: a nyughatatlan kommunista értelmiségi, aki „nem Lenin szellemében határozza meg magát, hanem a Habsburg monarchia ellen 1848-ban fellázadó hazafiakéban”, a tizennyolcadik századi vitézséggel fegyvert ragadó utcai forradalmár, és  az egyébként közönyös gyári dolgozó, akit egy demokratikus munkásállam ideálja lelkesített.

Neki köszönhető, hogy a kommunizmus nagy presztízsveszteséget szenvedett a világban: Hruscsovot nem fogadják szívesen Nyugat-Európában, és sokan, akik korábban hittek ebben a világrendben, elvesztették az illúzióikat, írja a hosszú cikk. Milyen kár, hogy egy évvel később éppen Hruscsovot választották az év emberének.

A magyar nagykövet Kennedyt idézte

A brüsszeli magyar nagykövet, Nagy Zoltán arra emlékezett a kiállítás kedd esti megnyitóján, hogy a forradalmat követően sokan hagyták el Magyarországot és találtak új hazára a világ számos országában, közülük mintegy 6 ezren Belgiumban.

A nyugat-európai ország számos formában mutatta ki szolidaritását a magyar forradalommal. Az ország egyetemei például több mint száz magyar diákot fogadtak, köztük Lámfalussy Sándort, az „euró atyját”.

Október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. „Ez a  nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt” – mondta a nagykövet John Fitzgerald Kennedy szavait idézve.

Az „Egy nép kiáltott – Tisztelet az 1956-os magyar forradalomnak és a belgiumi emigrációnak” című kiállítás november 25-ig látható a brüsszeli Balassi Intézetben.

Fotó: Kugyela Tamás

MTI

Szerző: admin