A legnagyobb kihívások a Kárpát-medencei magyar mezőgazdaság számára
2019. október 1. 11:47
Huszadszor rendezték meg a Magyar–magyar gazdatalálkozót az aradi Expón, a 30. kiadásához érkezett Agromalim nemzetközi mezőgazdasági vásár és szakkiállítás alkalmával.

A rendezvény a magyarországi agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a romániai és más Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek képviselői közti információ- és tapasztalatcserét szolgálta.

A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozók az európai uniós agrárpolitikáról, az ágazatot érintő újításokról, a precíziós vagy intenzív gazdálkodásról szerezhetnek első kézből információkat.

20 éve már annak, hogy minden évben Aradon találkozhatnak a környék és a Kárpát-medence magyar gazdaszervezeteinek képviselői, hogy egy közös mezőgazdasági stratégiát alakítsanak ki – idézte fel ifj. Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke a Maszol.ro portál beszámolója szerint.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az információhoz való gyors hozzájutás fontosságát emelte ki. Az aradi gazdák versenyelőnyben vannak, hiszen elsőkként tudják meg, hogy mit hoz a jövő – mondta. Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara a kettős jubileum – a 30. Agromalim és a 20. magyar gazdafórum – apropóján a gyümölcsöző román–magyar gazdasági kapcsolatokat emelte ki.

Számunkra öröm, hogy 20 éve mi láthatjuk vendégül ezt a találkozót, ez is hozzájárult a kiállítás sikeréhez. Büszkék vagyunk erre a partneri kapcsolatra, aminek köszönhetően javult a magyar és a romániai kiállítók együttműködése is. A külföldi kiállítók között ma már a magyar jelenlét a leghangsúlyosabb az Agromalim rendezvényen – mondta.

Vízgazdálkodás, élelmezés, termőföld

Nagy kihívást jelent a világ kormányainak, hogy a növekvő népességgel együtt megváltozó igények között hogyan tudnak minél több élelmet biztonságosan előállítani – mondta Farkas Sándor, a magyar Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Szerinte az édesvíztartalék a következő évtizedekben stratégiai fontosságú lesz. Elmondta azt is, hogy bár a bruttó hazai termék felét a gazdák adják, szerinte az agrárium megbecsülése és társadalmi elismertsége nincs azon a szinten, amit megérdemelne. Ezen változtatni kellene!

Az Agromalim madártávlatból, drónfelvételről

Kulcsár László, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) alelnöke arról beszélt, hogy 2010 után paradigmaváltás történt, és a gazdatársadalom tényezővé vált Magyarországon.

Egyre több termőföld jutott a magyar gazdáknak, és a vidék Magyarországa megkerülhetetlen tényezővé vált. Létrehoztunk egy modern agrárkamarai törvényt, és a MAGOSZ továbbra is kovásza maradt az agrárkamarának – emelte ki a portál riportja szerint. Kulcsár a jövő kihívásai között említette a termelés hatékonyságának növelését, a költségek csökkentését, és nagyobb területek bevonását az öntözésbe. Szerinte a „magyar módszer”, a precíziós mezőgazdaság egyre elterjedtebb, és sokan választják ezt a high-tech technológiát, ami azt jelzi, hogy megerősödtek a gazdák, rendelkeznek forrásokkal, és nő a termelés.

Nő a területalapú támogatás, a vidékfejlesztési alap pedig csökken

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az EP Nemzetközi Kereskedelmi Szakbizottságának (INTA) alelnöke az új Közös Agrárpolitika előírásairól, a mezőgazdasági finanszírozásokról tartott előadást.

Jó hír az erdélyi gazdák számára, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban növekedni fog a területalapú támogatás értéke – közölte az RMDSZ-es politikus. „A Romániára szabott keret 13,53 milliárd euró, amely 0,6 százalékkal több, mint a jelenlegi költségvetési ciklusban. Az már kevésbé jó hír, hogy közel 1 milliárd euróval kevesebb lesz a II. pillérre, a vidékfejlesztési támogatásokra előirányzott összeg. Románia a jelenlegi 7,97 milliárd euró helyett 6,75 milliárd eurót kap. Végleges döntés még nincs, rendkívül feszült emiatt a hangulat az Európai Parlamentben, de a tagállamok vezetői között is.

Nyilván Románia számára elfogadhatatlan, hogy csökkenjen a vidékfejlesztések támogatása – mondta Winkler Gyula.

Hírkereső

Szerző: admin