Csodálatos magyar szecesszió
2018. november 7. 17:48
150 éve született Komor Marcell, akinek a legcifrább palotákat köszönhetjük.

Épp ma van 150 éve, hogy egy pesti rabbi fiaként megszületett a századforduló egyik legjelentősebb magyar építésze: Komor Marcell.

Életpályája az építészettörténet egész hosszú szakaszát öleli fel. Még Czigler Győző, majd a budavári Palotát és a Kúria épületét tervező Hauszmann Alajostól tanulta a mesterséget, de hamar Lechner Ödön keze alá került, így már ő is részt vehetett az Iparművészeti Múzeum tervezésében.

Lechnert követve nem sokára a magyar szecesszió egyik legnagyobb mesterévé nőtte ki magát. Később az amerikai art decó, sőt az egészen puritán modern is megjelent építészetében. Számos magyar nagyváros (Marosvásárhely vagy épp Nagyvárad) köszönheti neki ikonikus épületét, de Szabadkának szinte az egész arculatát meghatározta.

Vagyis meghatározták, hiszen ahogy az akkoriban szokás volt, ő is állandó társsal dolgozott. A Komor Marcell - Jakab Dezső páros neve alighanem minden szecessziót kedvelő ember fülének ismerősen cseng. Szabadkán ma is úgy hívják a teret, ahol fő művük áll, hogy Jakab-Komor tér. 

Később saját fia, János lett a társa (ennek az apáról fiúra szálló építészmesterségnek is szép hagyománya van nálunk), és vele dolgozott egészen élete végéig. 1944. november 12-én épp a saját maga tervezte budai házába igyekezett haza, mikor a nyílt utcán elfogták a nyilasok, majd a 76 éves építészt gyalog hajtották egészen Sopronkereszttúrig, ahol végeztek vele.

A különös ikervillájánál (melyet természetesen a másik felében lakó Jakab Dezsővel közösen tervezett) tartott tegnap megemlékezést a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum, itt pedig néhány általa tervezett épülettel szeretnék rá emlékezni. A listában szereplő valamennyi épületet Jakab Dezsővel közösen tervezték.

Az építészpáros első jelentős, egyben életművük legkiemelkedőbb alkotása Európa második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai után. Üvegei Róth Miksa műhelyében készültek. Persze nem a mérete miatt szerepel a "111 év, 111 híres ház "című könyvben is. Egészen egyedi például, hogy nem csak a 19. századi zsinagógáknál megszokott keleti vonásokkal dolgoztak a tervezők, hanem a magyar népművészet formakincsével is.

A nemzetközi mércével mérve is jelentős műemléket a közelmúltban már a pusztulás fenyegette, de szerencsére sikerült összefogni a megmentésére. Szerb és uniós források mellett Magyarország is jelentős összeggel szállt be a rekonstrukcióba. A megújult épületet idén tavasszal adták át.

 Zubreczki Dávid

Szerző: admin