Orbánék megünnepelnék a lenézett rendszerváltást
2018. december 5. 11:02
Egy volt MDF-es politikus, Kónya Imre ad tanácsokat 10,8 millióért.

A Fidesz-kormánynak elég ambivalens a viszonya a rendszerváltáshoz, a szellemi holdudvarban mostanában egyre gyakrabban veszik át azt a narratívát, hogy az 1989-1990-es fordulat hiányos maradt, sem a gazdasági, sem a társadalmi átalakulás nem hozta el a várt eredményt! A Kónya Imrével készült interjúban is érthetővé válik, miért gondol úgy a jobboldal a 30 évvel ezelőtt történtekre úgy, mint egy befejezetlen történetre.

Ismerős jelszavak 

A jelenlegi politikai vezetés viszonyát azokhoz az időkhöz az is meghatározza, hogy több tagja tevékenyen részt vett a közéletben a rendszerváltás idején, majd az új parlamentbe jutva ellenzéki, de aktív politikai szereplőként vállalt felelősséget az átalakulás levezénylésében.

Nem meglepő tehát, hogy a kurzusnak valamiképpen meg kell emlékeznie a közel 30 évvel ezelőtt történtekről. Erre szolgálna az emlékév, melynek előkészítése már zajlik.

E célból a Miniszterelnökség szerződést kötött a rendszerváltás idejének egyik emblematikus alakjával, Kónya Imrével, az Antall József és az 1989-1990. évi rendszerváltás emlékévének ápolásával összefüggő feladatok elvégzésére.

Az egykor az Ellenzéki Kerekasztalt vezető, majd az MDF-frakció tagjaként parlamenti képviselői helyet szerző Kónya megbizatása idén (2018) szeptember 17-én kezdődött és 2019 május 31-ig tart. A Boross-kormány belügyminisztere a Miniszterelnökségtől 10 888 138 forintot kap szerződés szerint a közel 9 hónapos megbízásért.

Antall József a rendszerváltás után Magyarország  első miniszterelnöke volt. A jelenlegi kormánypárti körökben kormányzását a kihagyott lehetőségek korszakának tekintik: jó szándékát, konzervatív elkötelezettségét nem vitatják, de akadémikus gondolkodásúnak tartják, aki a politikai életben idegenül mozgott. Mozgásterét pedig jelentősen szűkítették a különböző kompromisszumok, melyeket a kormánya stabilitása érdekében kellett kötnie.

A legfőbb bűnnek a Szabad Demokraták Szövetségével kötött alkut tekintik Orbánék köreiben, amellyel szerintük hosszú évtizedekre a "magyar érdektől" eltérő pályára kerültünk. Ennek a korrekciója zajlik most, a liberális demokrácia háttérbe szorításával - vallják.

Néhány adattal illusztráljuk, milyen változások zajlottak le az elmúlt 30 évben. A KSH egészen 2014-ig közölte a létminimumra vonatkozó számításait. 1990-ben egy aktív felnőtt megélhetéséhez 7053 forintra volt szükség, a legutolsó adat szerint, vagyis 2014-ben 87 351 forintra. Ez több mint tizenkétszer több az 1990-esnél. Ugyanezek a mutatók egy nyugdíjas esetében így alakultak: 1990-ben 4998 forint volt a létminimum, 2014-ben 78 616 forint. Ez több mint tizenötszörös különbség.

A gazdaságilag aktív népesség száma 1990-ben 5,108 millió volt, a havi bruttó átlagkereset 13 446 forint volt. Tavaly 4,595 millió volt az aktív népesség száma, a bruttó átlagkereset pedig 297 017 forint volt. A béreknél tehát huszonkétszeres a különbség.

A bruttó hazai termék a bázisnak tekintett 1960-as 100 száz százalékhoz képest 1990-ben 306 százalékos volt, 2017-ben pedig 450 százalékos.

Baka F. Zoltán 


 


Szerző: admin