Kéz forgatókönyv is van a kutatói hálózat átalakítására
2019. február 9. 13:59
A hvg.hu azt állítja, hogy birtokába jutott annak a beszélgetésnek az összefoglalójához, amelyben Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője részletesen elmondja egy akadémikus kollégájának, hogyan alakítják át a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit.

A dokumentum szerint Palkovics két forgatókönyvet vázolt fel az MTA kapcsán:

Az MTA elfogadja a minisztérium  ajánlatát, és együtt építik fel az új struktúrát, amivel elszakítják az MTA-tól a kutatóhálózatot. Ebben ugyanis nem tágít a tárca vezetője.

Ha az Akadémia ellenáll, akkor a kormány módosítja az akadémiai törvényt  és saját maga „kényszerül felépíteni az új struktúrát”. Az intézetek pedig „maguk dönthetnek” arról, hogy MTA részeként működnek-e tovább, vagy csatlakoznak a kormány által létrehozott új intézményhez, esetleg egy egyetemhez.

Palkovics állítólag örömmel újságolta el névtelenségben maradó partnerének, hogy a Professzorok Batthyány Köre már egyetért a kormány elképzeléseivel.

„Eredetileg nem azonosultak a kormány törekvéseivel, és fájlalták a kialakult helyzetet. Miután azonban bemutatta nekik mit akar a kormány, a PBK képviselői megváltoztatták kezdeti álláspontjukat. Annyira, hogy elvállalták, hogy közvetítenek a kormány és az MTA között annak elősegítésére, hogy mielőbb megállapodás születhessen” – foglalta össze Palkovics történetét beszélgetőpartnere.

A miniszter világossá tette, hogy csak ehhez hasonló magatartás elfogadható számára. Hangsúlyozta: „hadüzenetnek tekinti a kormány, hogy sorosista rendezvény volt az egyik MTA kutatóközpontban. Nem érti, miért fordulhat ilyen elő, hacsak nem szándékosan provokálunk, ami felelőtlen egy ilyen időszakban.”

Csütörtökön jelentős érdeklődés mellett tartotta meg második rendezvényét az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Egy héttel korábban egy háttérbeszélgetést szerveztek az MTA kutatóintézeteiben dolgozók. Mindkét esetben a kutatóintézetek finanszírozásáról, a kormány új pályázati rendszeréről és a kutatás szabadságáról volt szó.

Így szednék szét az MTA kutatóintézeteit.

A beszélgetés átiratából az derül ki, hogy a kormány két alapítványt hozna létre. A Bay Zoltán nevét viselő hálózathoz tartoznának az alkalmazott tudományokkal foglalkozó intézetek: az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és az Energia- és Környezetbiztonsági Intézet. Az alapkutatásokkal foglalkozó Eötvös Lóránd Társasághoz kerülne a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az Ökológiai Kutatóközpont, a SZTAKI, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Zenetudományi Intézet és a Nyelvtudományi Intézet. Az Agrártudományi Kutatóközpont a mezőgazdasági tárcához kerülne a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal összevonva.

Az Eötvös Loránd Társaságot az MTA és a kormány közösen alapítaná meg, de a kurátorok háromnegyedét az előbbi delegálná, vagyis az Akadémiának gyakorlatilag alig lenne beleszólása. A természettudományi intézetek megmaradnának, működésük továbbra is biztosított lesz, de nem az MTA-n beül, hanem a minisztérium irányításával, az Akadémia csak köztestületnek maradna meg. A Bölcsészettudományi és a Társadalomtudományi Kutatóközpontokat, illetve a Palkovics által már rég megszüntetni szándékozott Közgazdasági Kutatóintézetet az egyetemekhez csatolnák.

A hvg.hu szerint a kormány ugyanazt a csapdát készítette el az MTA-nak, mint a CEU-nak. Első lépésben az MTA intézeteinek költségvetését áthelyezte az ITM-be, majd azt állította, hogy az összeget megkapják az intézetek, csak némi beleszólást szeretnének a kutatási irányokba, az innováció javára. Nemrég viszont arról döntött, hogy az összeget pályázati formában osztja szét, de a pályázatokat kinyitotta az egyetemek számára is, a lap információi szerint az egyetemek kancellárjait felszólították: pályázzanak a forrásokra.

Kedden ül össze az MTA elnöksége, melynek tagjai várhatóan elutasítják az új pályázati rendszert. Az Akadémiai dolgozók folytatni kívánják tiltakozásukat: jövő kedden utcára vonulnak és élőlánccal veszik körbe az MTA épületét a Széchenyi téren. A rendezvényre több ezer akadémiai dolgozót és velük szolidáris szimpatizánst várnak a szervezők.

Alfahír

A kormánypárti Professzorok Batthyány Körének sem tetszik az MTA-kutatóintézetek megfojtása

A hét elején számoltunk be róla részletesen, hogy Palkovics László végleg elvenné a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek finanszírozását, ezzel pedig számos akadémiai dolgozó állása, és a magyar tudományos élet alapvető működését biztosító kutatások kerültek veszélybe.

A kutatók által „Palkovics-tervnek” aposztrofált, igen zavaros minisztériumi háttéranyag alapján átlagosan a jelenlegi összeg 80 százalékára csökkentenék a humán- és társadalomtudományi, akadémiai kutatóintézetek számára elérhető normatívát, és az Európai Unióban eddig egyedülálló módon – pályázati útra utalná át az MTA összes kutatásának teljes alapfinanszírozását, teljes bizonytalanságot állandósítva ezzel a mindennapi munkában.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjénél múlt hét végén a Professzorok Batthyány Köre delegációja járt, a megbeszélés után Palkovics László a küldöttség egy tagját felhívta telefonon, majd hosszasan beszélt arról, mennyire elhivatott az MTA átalakítása mellett.

A Professzorok Batthyány Köre most közös nyílt levelet írt Palkovics államtitkárnak, valamint Lovász László MTA-elnöknek, amelyben azt javasolják, hogy mivel az „MTA kutatóhálózat működési modelljének átalakításával kapcsolatos tárgyalások akadoznak, és az emiatt elmérgesedő hangulatban a megoldás késedelmet szenved” az ITM és az MTA hozzanak létre egy közös alapítványt az alapfinanszírozásra, ami biztosítaná a kutatóhálózat fenntartását és működtetését, miközben biztosítja a „kellő tudományos autonómiát”.

A Batthyány Kör által javasolt alapítvány összetétele kormányemberekből és akadémikusokból állna: „Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét.”

A kormányt általában feltűnő serénységgel támogató szervezet tehát ha teljesen nem is szüntetné meg a kormányzati kontrollt az Akadémia felett, a Palkovics-féle koncepciót se tartja egészében kívánatosnak!

„Véleményünk szerint kiváló kutatás nem képzelhető el alapfinanszírozás nélkül. A pusztán projekt alapú működés bizonytalanságot szül a kutatói körben és feleslegesen nehezíti a működtetést. A hosszabb (évtizedes) távlatban tervezhető életpályamodell nélkül a kutatói pálya vonzerejének vészes csökkenése várható. A legutóbb kihirdetett Tématerületi Kiválósági Programban a lehetséges pályázók egyenlőtlen eséllyel szerepelnek, ez orvosolandó.”

Mérce nyomán


Szerző: admin