Csaba László: Száz éve lett volna korszerű a kormány gondolkodása
2017. december 4. 16:05
A központosítás, az állami elvonás mérséklésére volna szükség – Oktatásra és kutatásra többet kell költeni.

Száz évvel ezelőtt lett volna modern a magyar kormány ötletszerű gazdaságpolitikája; ezért hagynak le bennünket a régió országai.

A nagyfokú központosítással a kormányhoz közel állókat hozzák helyzetbe, a nemzeti középosztály létrehozására hivatkozva – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, akadémikus.

– Többen hangoztatták mostanában, hogy hurrázva rohanunk a zsákutcába. Ön is így látja?

– Inkább a közepes fejlettség csapdájába ragadhatunk. Nem vagyunk egyedül ezzel, hasonló helyzetben van Portugália, Olaszország is. Nincs szó államcsődről, továbbra is lesz áru az üzletekben, pénz az automatákban, de elmaradunk a fejlődési lehetőségeinktől, a versenytársak pedig sorra hagynak le bennünket. Baj, hogy csak eseti tényezők viszik a gazdaságot, és egy kamatemelési hullám beindulásakor gondban leszünk. Korszerűtlen a tőkeállomány, képzetlen a munkaerő, alig van innováció, és a forrásnak sem állunk bővében, magas a bankrendszer működési költsége. Azaz nincs mivel fejleszteni.

Románia például tizenöt éve növekedési pályán áll, és lassan utoléri hazánkat, a régió többi országa pedig már le is hagyott minket.

A növekvő német gazdaságtól egyre távolabb kerülünk, hiszen mi csak most értünk el a válság előtti gazdasági szintre.

– Mi lehet a kitörési pont?

– Amit már számtalanszor leírtunk: a szerkezeti reformok.

Sokkal kisebb államra, az állami vállalatok számának csökkentésére volna szükség. Több pénzt kell hagyni a vállalkozásoknál, az ötven százalék fölötti állami újraelosztást legalább negyvenre csökkenteni. Föllépni a korrupció ellen, átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni az intézményrendszert, kiszámíthatóvá a kormányzást.

Költeni olyan ágazatokra, amelyek nem hajtanak közvetlenül politikai hasznot. Jelentősen megemelhetnénk a képzés költségvetését, a közoktatástól a felsőoktatásig, mert ott nagy a baj, megfelelő oktatási rendszer híján rosszul képzett fiatalok jönnek ki az iskolából. Képzett munkaerő nélkül pedig nehéz lesz fölvenni a versenyt még a régiós országokkal is. Nem csoda, hogy a legtehetségesebbek már külföldön tanulnak, és ott is maradnak végleg.

– Látja-e a változtatás szándékát, jeleit?

– Ha előre gondolok egy évtizedet, nem nagyon látom, mitől változna a helyzet, hiszen továbbra is ötletszerű a magyar gazdaságpolitika. Nem azért, mert olyan nagyon bonyolult a kitörés, hanem mert nem ebbe az irányba tart a politikai gondolkodás.

– Látható-e, hogy a kormány, ahogy ígérte, valóban a gazdaságba irányítja az uniós támogatásokat?

– A szándékot érzékelem, az eredményt pedig majd meglátjuk. Az agráriumba sok pénzt tesznek, akárcsak az ipar fejlesztésére. Ez szemben áll a nemzetközi gyakorlattal, hiszen az említett ágazatoknak a bruttó hazai termékből való részesedése másutt egyre kisebb, nem úgy, mint nálunk. A világ a robotika, a digitalizáció felé halad, nálunk legföljebb a konferenciákon beszélnek ilyesmiről. Egy közelmúltbeli kutatás rámutatott: a beszéden kívül nem sok minden történik. Kisebb vállalkozások fejlődését kellene támogatni a nagy cégek helyett.

A jelenlegi gazdaságpolitika száz évvel ezelőtt lett volna korszerű.

– Sokan veszélyesnek tartanák az euró hazai bevezetését. Ön miként látja?

– Vannak veszélyei a bevezetésnek, de Urbán László közgazdásszal egyetértve azt mondom, azonnal vagy soha!

A kérdés, akarjuk-e teljesíteni a feltételeket, amelyekre egyébként képesek volnánk. Ha igen, akkor ahhoz igazodó gazdaságpolitikát kell folytatni, és jelentősen csökkenthetők a bevezetéssel járó veszélyek.

Jellemző, hogy egy konferencián megszavaztatott szakmai közönség több mint fele úgy vélte, soha nem vezetjük be a közös devizát. De még tanulmányok sem születnek mostanában a témában. A 2010 utáni magyar kormány gazdaságpolitikáját induláskor a rögtönzés jellemezte, de 2013 óta már stratégiai irányvonallá vált a laza fiskális és monetáris politika, az eszközválasztás szabadságával egyetemben, és a jelek szerint nem akarjuk teljesíteni az euró használatához szükséges feltételeket.

Hajdú Péter/Magyar Nemzet

Szerző: admin