Elhunyt Tőkéczki László
2018. január 9. 09:18
A Széchenyi-díjas történész 66 éves volt.

Életének 67. évében elhunyt Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész hétfőn - közölte a család a közmédiával.

Tőkéczki László Szikszón, 1951. szeptember 23-án született, majd Miskolcon érettségizett, 1970 és 1972 között a debreceni, aztán az ELTE bölcsészettudományi karán tanult. Történelem-német szakos tanári oklevelet szerzett, 1975 és 1978 között a kispesti Landler Jenő Gimnáziumban tanított. Ez után került a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportjához, és ekkor jelent meg első írása a "Kritika" című lapban is.

A csoport 1981-ben átkerült az ELTE-re, Tőkéczki László ott folytatta tanári munkáját, a pedagógiai tanszéken neveléstörténeti órákat adott. Az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense volt az utóbbi időszakban, németül felsőfokon, angolul középfokon beszélt.

A Hitel folyóirat szerkesztőjeként 1991-től tevékenykedett, tagja volt a Duna Tv alapító kuratóriumának, a történelmi egyházakat képviselve.

A Valóság főszerkesztőjének 1994-ben nevezték ki, és társadalmi munkában részt vett a Protestáns Szemle szerkesztésében is.

Az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnöke volt, alapító tagja a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítványnak. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának is tagja volt 1999 óta, 2002-ben pedig a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzőjének választották meg.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökeként is dolgozott. Évente számos előadást tartott hazánkban és a kisebbségi magyarság körében tudományos, egyházi, politikai és közművelődési felkérésekre.

Tőkéczki László 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át, 2017-ben pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki "a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként".

Kutatási területe a sajtó-, eszme- és neveléstörténet, a protestáns egyház története.

Több könyvet is jegyez szerzőként vagy szerkesztőként, köztük a Magyar liberalizmus (1993), a Magyar konzervativizmus – Hagyomány és jelenkor (1994), a Polgári múlt – polgári jelen? (1995), a Történelem, eszmék, politika (1999), a Tisza István eszmei, politikai arca (2000), a Történelmi arcképek – Politikus portrék a dualizmus korából (2002), a Tisza István: Válogatott politikai írások és beszédek (2003), a Vázsonyi Vilmos eszmei-politikai arca (2005), valamint a Történelmi arcképek II. - Magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból (2013) című kiadványokat.

- a szerk.

Tőkéczki László emlékére

1989 óta volt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti tanszékének docense, tanszékvezetője. Tagja volt a Duna Televízió alapító kuratóriumának, az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnökeként és a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány alapító tagjaként is tevékenykedett, de betöltötte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alelnöki tisztét is. 2002-től a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője, 2009-től főgondnoka volt.

A fiatal konzervatív szellemi közösség természetes tekintélye és fáradhatatlan nevelője, vitapartnere volt. Lapokat, könyveket, beszélgetőköröket inspirált. Nélküle a Kommentár folyóirat vagy az Ufi–Reakció-kör sem lett volna az, ami. Több tucat írást publikált a Heti Válaszban is eszmékről, politikáról, a magyar jobboldali hagyományról.

Úgy emlékszem, minden tantárgyat elvégeztem nála az egyetemen, amit csak el lehetett. Bámulatos tanító ereje volt. „Mondják, Önök szerint mit jelent a szabadság?” – kérdezte, és a szűkös szemináriumi terem pár perc alatt eszmetörténeti műhellyé változott.

Hallgatóiból közösséget épített (különös tekintettel a borozásokra), kíváncsi volt a véleményükre, figyelemmel követte pályájukat.

Alig tudom elhinni, hogy már nincs köztünk. Nyugodjon békében, Tanár Úr!

Borbás Barna

Szerző: admin