Európa elrablása
2018. február 3. 20:52
„Ratto d’Europa? Elrabolták, igazán? Kik és mit? A házak, ha sérülten is, a városok, ha lyukasan is, helyükön maradtak. Az emberek sietnek… Könyvek jelennek meg… a színházakban játszanak. A legtöbb európai város világos már este. Az országokban iparkodnak államot építeni; ez még sokáig eltart, de érdekes és céltudatos vállalkozás. Hát akkor mi az, amit elraboltak?

Mindenekelőtt a hivatástudatot.

Azt a tudatos vagy ösztönös zsigeri meggyőződést, hitbuzgalmi lelkiállapotot, hogy Európának… valamilyen küldetésféle megbizatása és szerepe van a világban… Ezt a tudatot nem érezni már Európában… Senkin és semmin nem érezni, hogy hisz az európai küldetésben, ahogyan hitt benne Kolumbusz, Michelangelo, Goethe, Planck vagy Einstein.

Valamit elraboltak Európából a vad erők, melyek acélseprőkkel sepertek végig a városok és csataterek felett. A jövő Európáját gazdasági vonatkozásokban nem lehet másképp látni, mint vámhatárok nélküli. közös óriási termelő- és elosztóterületet, ahol az európai szellem kicsinyes helyi érdekek akadálya és gátlása nélkül végre kifejtheti igazi képességeit.

Ma talán még valószínűtlennek tetszik, de néhány esztendő múltán egyáltalán nem lesz valószínűtlen a föltevés, hogy a mai gazdasági érdekektől és világnézeti szempontoktól tragikusan részekre szaggatott Európa helyén fölépül egy másik, ahol minden európai nemzet polgára akadály nélkül utazhat, s az útlevéllel a zsebben jogot ad, hogy vízum nélkül lépje át az európai országok határait. Oslóban ugyanazzal a pénzzel fizessen, mint Nápolyban, s a norvég halász áruját egyenesen és külön engedély nélkül feladhassa bolgár nagykereskedő részére.” 

Hetven évvel ezelőtt írta Márai Sándor ezeket a mondatokat, 1947-ben, hazatérve svájci, olasz- és franciaországi útjáról.

Bizakodón látta, hogy a kontinens városai újjáépülnek, az élet helyreáll az emberek szorgalma által. Jól látta, hogy a nyugati országokban már nyoma sincs az európai küldetéstudatnak. Elrabolták. De bizakodott, hogy a részekre szaggatott Európa helyén fölépül egy másik. Akkor még nem tudhatta, hogy az Európa-ivadék Új világban – amit politikai menekültek, vállalkozó szellemű pionírok, kalandorok, derék egyházfiak, tudósok, szorgalmas munkások építettek világhatalommá – világhódító eszmék lettek úrrá, amelynek első hódítási célpontja Eorópa lett. 

Akkor még senki nem láthatta, hogy az 1917-ben az európai háborúba sorsdöntően beavatkozó Amerika, megnyerve a második világháborút is, véglegesen és nagy valószínűséggel végzetesen rátelepszik Európára.

Van-e még naív hiszékeny, aki nem látja, hogy a két világháború és mindaz ami azóta történik Európával, nem egyetlen nagy hódító szándék terméke? Abba illeszkedett bele a Szovjetunió létrehozása, alkalmassá tétele fegyveres nagyhatalmi feladatokra, majd felhasználása Európa tartós, közös leigázására.

Nagyon logikusan fogalmazta meg Márai Sándor, hogy az addig átélt veszélyeztetettség megállítására, kivédésére az lenne szükséges, hogy a gazdasági érdekektől és világnézeti elrendezéstől tragikusan részekre szaggatott Európa helyén fölépüljön egy másik, ahol minden európai nemzet polgára akadály nélkül utazhat, s az útlevél zsebében jogot ad, hogy vízum nélkül lépje át az európai országok határait. 

Akkor történt meg, 1947-ben az egyirányú békeszerződés, nekünk második Trianon, amelynek során, úgymond, 9 hónap elteltével, kellett volna elhagynia a szovjet „felszabadító” hadseregnek Magyarországot. Ez nem történt meg, ekkortól kell számítani az US–USSR szövetség háború utáni szakaszát. Létrejöttek a felébe vágott országok, a befejezetlenség állapotát meghosszabítva későbbi rendezésig – Németország, Korea, Vietnam és persze egész Európa. Ezeken a helyeken katonai jelenlét vigyázta a győztesek érdekeit. Ezek közül a koreai felezés még fennáll, annak stratégiai értékesítése még nem időszerű. 

Németország leterítése

A német birodalmi kormány 1918. október 4-én, a győztes hatalmak legfelső hadvezetése sürgetésére, fegyverszünetet kért Wilson elnöktől. Az ennek nyomán kibontakozó jegyzékváltásból kitűnt, hogy a szövetségesek csak a császári német állam megszűnte utáni parlamenti demokrata államot ismeri el fegyverszüneti tárgyaló félnek. Az így felszámolt német birodalomban az október 22-én összeülő Reichstag nemzetközi kényszer alatt alkotmányreformot fogalmazott meg. II. Vilmos császár a november 9-i berlini forradalmi események miatt a belgiumi Spaban lévő főhadiszállásra távozott. Ugyanezen a napon Max von Baden bejelentette a császár leköszönését és a trónörökös lemondását a trónról.

Az 1919. január 19-én megválasztott nemzetgyűlés február 6-án ült össze a Maercker szabadcsapatai által őrzött Weimarban, mivel Berlin a decemberi nyugtalanságok (a népi tengerészhadosztály lázadása) és a januári Spartakus-felkelés miatt nem volt biztonságos. A weimari köztársaság a kifosztottság állapotában (a jóvátétel 1988-ban járt volna le), az 1930 év körüli gazdasági válságban, nyolcmilliós munkanélküliséggel forradalmi állapotban volt. A liberalista irányzattal szemben a szocializmus ígért megoldás. A kommunisták szocialista irányzata ellenében a német találékonyság létrehozta a szocializmust nemzeti keretben. Döntő népi támogatottsággal jött létre a nemzeti szocialista gazdasági rendszer. Lényege: a létező kapitalista gazdasági rend állami ellenőrzéssel működése. Rendkívül sikeres volt. A hitleri diktatúra lehet más értékelés. 

A liberalizmus lényege a piac teljes szabadsága. A piac követelménye a pénzvilág ellenőrizhetetlensége, aminek érdekében a liberalizmus következetesen államellenes. Ez a szemlélet sérült akkor meg Németországban.

Templomrombolás Németországban

Hat évvel ezelőtt Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy Németország 2022-ig teljesen lemond az atomenergia alkalmazásáról, és minden atomerőművét bezárja.

Lehet, hogy furcsán hangzik, de e döntés miatt most kezdték meg Immerath város neoromán, székesegyház méretű templomának, egy csodálatos műemléknek lerombolását. 

Nemcsak a templom lesz a bontás áldozata, hanem az egész község, az összes házával, utcájával, kertjével mindenstül. A helyén egy óriási bányagödör lesz: a Garzweiler II nevű barnaszénmező külszíni fejtésű területe.

Ugyanez a sors vár a szomszédos Lützerath, Borschemich és Keyenberg falvakra, és a festőien szép Holzweilerre is kimondták a halálos ítéletet középkori udvarházával, templomával együtt, de végül ennek az egy településnek megkegyelmeztek. Az Immerath melletti Pesch falut már 2014-ben elnyelte az óriásgödör.

A Garzweiler I és II mező területén összesen tizenegy falu tűnt el a föld színéről. Az elsőt 1968-ban bontották le, de a kétezres évektől a gödör terjeszkedése újabb lendületet kapott. És nem ez az egyetlen nyíltszíni, óriás barnaszénfejtés a környéken: a zöld Rajna-vidéki síkságon, Köln közelében hét hatalmas lyuk tátong egymás mellett, mindegyik eltűnt falvak temetője.

A világ országai termelési versenyben állnak. A versenyben döntő tényező az energia ára. Európa szegény energiahordozó természeti kincsekben, Amerika fele összegért jut energiához. Európa részére  a nukleáris energia a megoldás. Rejtély, miért állították le a német atomenergia termelést. Ezért kell most szenet bányászni, szennyezni a levegőt, és latarolni a természetadta tájat, ami a benne lakók lelki otthona volt. 

Hogy teheti ezt a német kormány? Csak neoliberális atlantista kötelezettségre lehet gondolni. Akkor pedig Németország nem szabad állam. Első a termelés, a profit. Semmi más nem számít, a nép takarodjon szülőfalujából. A német nép hallgat és tűr. Hogy jutott el idáig?

A terror módózatai

Keleten a jól ismert lenini módozat volt a gyakorlatban, nyugaton a minden fórumon érvényesített ideológiai monopóliumnak, a liberalizmusnak az uralma biztosítja a társadalmi félelmet. 

Dr. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat  elnöke mutatott rá erre éppen az energia körüli politikai vetélkedések említésekor a Présház Hírportál  kérdéseire válaszolva:

„Amióta létezik emberi civilizáció, a mindenkori hatalom fontos eszköze a félelemkeltés. A birodalmak félelemben tartják a kiszolgáltatott gyengébb államokat. A második világháború után ezt a funkciót az atomháborútól való félelem töltötte be. Most ezt a célt a klímahisztériával valósítják meg. Ez arra is kiválóan alkalmas, hogy irányított átalakítási, magatartási tippeket adjon a társadalmi változtatások »politikailag helyes« mederbe való tereléséhez.

A "kommunizmus" bukása után a világpolitika újjáalakítása volt a cél az "ökológiai egyensúly" égisze alatt, most a klímapolitika ennek eszköze.

Mindez tudományos köntösbe bújtatva történik.

Bár az atomerőmű nem bocsát ki széndioxidot, mégis ellenzik, mert az atomerőmű-ellenesség is a világméretű "megújuló" lobby érdekeit szolgálja, amit elősegít a mesterségesen fenntartott modern tudatlanság. A (hamis) propaganda hatására a nagyközönség a tudománynak túlzott bölcsességet tulajdonít, miközben a legalapvetőbb természettudományos ismeretekkel sem rendelkezik. A hamis hiedelmek terjesztésében közrejátszik a média, de sok értelmiségi természettudományok iránti közömbössége is. Jellemző tünet a természettudományos/műszaki és a humán kultúra fokozatos elkülönülése. Ez pedig azért hátrányos, mert a humán értelmiségnek a természettudósokénál nagyobb befolyása van a közvélekedésre.

Teljes életmódváltozásra és erkölcsi megújulásra lenne szükség. Minden eszközzel az energiafelhasználás csökkentésére kellene törekedni, ami persze teljesen ellentmond a globális gazdaság elvárásainak. Társadalmi tudatváltozásra lenne szükség, vagyis módosítanunk kellene a jóléti ideálon, ami valójában felszabadulást jelentene egy olyan életforma alól, mely a jólét fogalmán az anyagi javaktól és szolgáltatásoktól való minél nagyobb függést érti.”

A megszállás módozatai

Mi magyarok jól ismerjük, de a már egyesült kelet-németek is átélték a megszállás szovjet módját.  

Most éppen Németország esetében kell felvetni a kérdést: az államhatalmi függetlenséget mutató külsőségek ellenére a mai Németország minden politikai viselkedésében egy megszállt állam szolgasági állapotát mutatja. A már említett energia-politikán kívül egyéb vonatkozásokban is szolgálatkész kiszolgálója az amerikai politikának. 

Lássuk a mérleget: az atlanti szövetségben feltűnő az amerikai behatás Németországra, viszont nincs német behatás Amerikára. 

1. A katonai (NATO) szövetségesi viszony alapján amerikai fegyveres erők és hadianyag, légierő állomásozik Németországban, viszont Amerikában egyetlen fegyveres német katona nincs. 

2. Amerika ellenséges viszonyt tart Oroszországgal, mert utóbbi elzavarta az IMF-et, a privatizációs hiénákat, és helyretette azokkal összejátszó helyi oligarchákat. 

3. Németország amerikai követelésre gazdasági szankciókat vet be Oroszország ellen, ami a németek számára nagy veszteség. Európa országainak és Oroszországnak létszükséglet a békés állapot és a kölcsönös érdekű kapcsolat. 

4. Németország katonai és anyagi segítséget ad az amerikai közel-keleti katonai beavatkozásokhoz, melynek következtében az amerikai „terrorizmus elleni” háborúk által felzaklatot népek megindulnak Németország felé. 

5. Mindezek készséges elfogadása történik olyan német kormány által, amelyben a keresztény-liberalista „jobboldali” és a szocialista-liberalista „baloldali” pártkoalíció pózol a német nép kormányzása szerepében. 

Ez tehát az atlantista liberális politikai szisztéma Németország esetében.

Németország ma Európa gazdasági vezető hatalma. Az Európai Unióban partnere Franciaország. Készen állnak Európa fölszámolására. Egykor a két ország barátkozása Európa feltámadásának reménysége volt. Most ez a két ország igyekszik létrehozni – amíg fel nem ébred Európa népe – az Európai Egyesült Államokat, az USA mindenható képére és hasonlatosságára. És szolgálatára.

Nincs mód változásra

A Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció mindkét pártja gyengébb eredményt ért el, Schulz szociáldemokrata pártja nagyot veszített, ezért húzódozik újra koalícióba lépni Merkel pártjával, így szeptember óta nincs kormánya Németországnak. Mert nem akarnak új választást, mégis meg fognak egyezni. 

A rossz eredmény oka nyilvánvalóan a migránsok befogadása miatt van, veszteségeik az "Alternatíva Németországnak" nevű párt erős jelenlétét biztosítja a parlamentben.

Az újra felálló koalíciónak nehezebb helyzete lesz fenntartani korábbi politikáját. 

Mivé lenne, ha ezt a mélyben már feszülő kérdést feltennék népszavazásra? Elsöpörné ezt a népellenes, nemzetellenes komprádor kormányt. 

Csapó Endre

Magyar Élet Ausztrália

Szerző: admin