Hamarosan új világ jön a magyar egészségügyben
2019. november 7. 11:59
Mihai Marcu, a MedLife elnök-vezérigazgatójának előadásával indult útnak a harmadik Portfolio Private Health Forum. Ezt követően Varga Péter Pál, a BEK alapítója osztotta meg növekedési terveit és Végh Attila beszélt az európai magánegészségügyi piac trendjeiről.

A magánegészségügyi szolgáltatók vezetői a panelbeszélgetésben a piacon zajló konszolidációról fejtették ki véleményüket. Előkerült az a téma, is, hogy jövőre a hazai magánszolgáltatóknak is csatlakozniuk kell az EESZT-hez, ami fontos változást hoz az egész ágazatban.

Digitális forradalom az egészségügyben

A dél-korai kijelző gyártó, az LG 2 éve tört be az egészségügybe, alapvetően 4 termékkel: sebészeti monitorok, diagnosztikai monitorok, klinikai vizsgáló monitorok, digitális RTG eszközök - fejtette ki előadásában Német Gábor, az LG Key Account Managere, aki a várható technológiai újítások között sorolta fel:

4K-s felbontás mellett 115%-os mélyvörös árnyalat megjelenítése, ami egyedülálló az egész piacon vibrálás mentes kép védi az orvos szemét

a diagnosztikai monitor speciális tulajdonsága: automatikus fényerő-érzékelő tükröződés elleni védőüveggel vannak ellátva a sebészeti monitorok

antimikrobiális borítás olvasó funkció az orvosok szemének megkíméléséről kép a képben funkció, vagyis 2 gép 1 képen, 2 számítógépet szimultán kezelnek

16 bites képfeldolgozás. Az LG digitális röntgendetektora a vastagabb és vékonyabb területeket is azonnal és tiszta módon jelenik meg.

Két nagyságrenddel Elon Musk előtt

Magyarországon 71 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak évente, és 33 ezren halnak meg rákban, csak lassan csökken a rákos megbetegedések halálozási rátája. Nagy jelentősége van ezért azoknak a technológiáknak, amelyek a műtét közben, élőben, az orvosok számára iteratív jellegű beavatkozást lehetővé téve tudják nyomon követni a daganat alakulását. Rózsa Balázs, a Femtonics alapító-ügyvezetője előadásban mutatta be az ezzel kapcsolatos lenyűgöző eredményeket.

A legfejlettebb kétirányú agy-gép interface-ek segítségével a teljesen bénult betegek akár mestereséges karral is mozogni, táplálkozni tudnak. Az elektródákkal működő technológiák hátránya, hogy rontják a kognitív funkciókat, ezt azonban az idegsejtek fénnyel való megvilágítása segítségével ki lehet küszöbölni. A mérni vagy aktiválni kívánt sejtek pontról pontra bejárhatók, algoritmusba építve, akár mesterséges intelligencia segítségül hívásával detektálhatók. A legfejlettebb mikroszkóppal Elon Musk technológiájához képest két nagyságrenddel több, másodpercenként 250 ezer sejtet tudnak mérni

Robbanást hoz az orvoslásban a mesterséges intelligencia

Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára előadásában a mesterséges intelligenciáról, illetve annak az orvostudományban betöltött, hihetetlenül gyorsan fejlődő szerepéről beszélt. A technológia molekuláris szintű vizsgálatokat, rendkívül fejlett képi diagnosztikát tett lehetővé mára. Az ELTE-n a SOTE-val közösen tanítóhalmazt gyűjtenek ahhoz, hogy szövettani, patológiai vizsgálatokat elvégezhessenek, emellett a mammográfiai képalkotás területén értek el kiemelkedő eredményeket.

Miből és hogyan finanszírozzuk az egészségügyet?

A konferencia második szekciójának panelbeszélgetésében a résztvevők arról beszéltek, hogy merre tart az állami és az egészségügyi ellátórendszer egymás mellett élése és ezt miből lehet, kellene finanszírozni.

Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója arról beszélt, hogy vannak olyan hangok, hogy teljesen ki kell szorítani a magánellátást az állami intézményekből, meglátása szerint inkább az egymás mellett való működés kereteit kellene szigorúan lefektetni. Lantos Csaba befektető arról beszélt, hogy egyszerű oka volt annak, hogy tavaly eladta a Róbert Magánkórházat: 2016-17-ben a személyzeti költségek erőteljesebben növekedtek, mint az árbevétel, pedig az árbevétel növekedésével is kiugró volt a Róbert Kórház.

Az egészségügyben pedig a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez elkezdett drágulni, részben piaci folyamatok következtében, részben kormányzati intézkedések miatt. Hangsúlyozta: igenis verseny van a piacon, nemcsak a magánszolgáltatók között, hanem az állami és magán intézmények között is.

Oláh Attila a Groupama Biztosító kockázati személy- és egészségbiztosítási ágazatvezetője azt emelte ki, hogy a biztosítók is magáncégek, azzal, hogy elindultak az egészségbiztosítási termékekkel, komoly kockázatot vállaltak. Emlékeztetett: a korábbi felmérések azt mutatták, hogy a kereslet megvan erre, vannak ügyfelek. Az elmúlt években termékeiket rugalmassá tették, a másik nagy irány pedig az volt, hogy az ügyfeleket a vállalatokon keresztül szólították meg. Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezetője kifejtette: majdnem minden évben volt valami csapás, amit sikerült átvészelnie a pénztárnak. A pénztártagok aktivitását leginkább az adószabály-változások befolyásolják. A legutóbbi változás miatt a munkáltatói befizetések csökkentek, ezért kell új eszközöket találni és ezért fogtunk össze a Groupamával - fogalmazott.

Egy másik kérdés kapcsán Ficzere Andrea kifejtette: komplex ellátást nem fog még tudni ellátni a magánegészségügy. Azt is hangoztatta, hogy az állami egészségügy más országokkal összevetve jól hozzáférhető. Az állami és magánbiztosítás között biztosítani kellene az átjárást. Azért is kell átjárást biztosítani a rendszerben, mert sokszor a beteg falba ütközik egy magánellátásban, és vissza kell mennie komplex beavatkozásoknál az állami ellátókhoz. A biztosított ott tudja elkölteni a járulékait, ahol szeretné. Miért ne lehetne egy állami alapú kiegészítő biztosítást? – vetette fel a kérdést. De ehhez látványos szemléletváltásra van szükség az emberek körében is - mondta. Lantos Csaba később azt hangsúlyozta, hogy az emberek nem totálisan fordulnak el az állami egészségügytől. Nálunk a kiszámíthatóság hiánya a legnagyobb probléma - mutatott rá.

Studniczky Ferenc és Oláh Attila arról beszélt, hogy az együttműködésük semmiképp sem nevezhető fából vaskarika megoldásnak, a pénztár és a biztosító szolgáltatásai ugyanis jól ki tudják egészíteni egymást. Attól függően, hogy milyen szolgáltatást szeretnének igényelni a betegek, annak fényében lehet igénybe venni a pénztárat vagy a biztosítást. Egy biztosítással sokkal többet tud költeni adott esetben, ha szükség van rá, míg a pénztárban nem tud túlszaladni a saját számláján - mondta Oláh Attila.

Lantos Csaba egyik válaszában arra is rámutatott:

2020-tól új világ jöhet a magánegészségügyben és ezáltal az egészségügyben is, mivel az összes magánszolgáltatónak csatlakoznia kell az EESZT-hez. Ezzel kiderülhetnek a valós betegutak, ma ezzel kapcsolatban teljes a sötétség.

Ez kinyitja az ajtókat és hiteles információk tömege lesz hozzáférhető - vélekedett Lantos Csaba.

Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár alapítója és ügyvezető igazgatója előadásában azt mondta, a cafeteriaváltozások az egészségpénztárakat is megrázták. Jelentős mértékben visszaestek a munkáltatói befizetések, de nőttek az egyéniek, ami komoly trendfordulót jelentett. A költések idén meghaladhatják az OTP-nél a 3 milliárd forintot, manapság a pénzek 30%-át fordítják magánegészségügyi szolgáltatásra, mintegy felét patikában költik el. Az OTP Egészségpénztár is megjelent az egészségbiztosítási piacon úgy, hogy a tagok a Groupamától egy alap egészségbiztosítást kapnak. 160 ezer biztosítottat „eresztettek rá” ezzel a magánbiztosítási piacra, jövőre pedig stratégiai megállapodást akarnak kötni munkáltatókkal is.

Hírkereső nyomán

Végh Attila - Egészségügyi "nagykutyák" és kórházláncok állnak ugrásra készen a magyar határon

Liberalizáció estén új private equity befektetők és nagy kórházláncok belépése várható a magyar magán-egészségügyi piacra, akik a környező országokban már mind jelen vannak. A verseny fokozódása pedig konszolidációt jelez előre a piac meglévő szereplői között. Nagyon mozgolódik az M&A-piac a globális egészségügy területén is, tavaly egy év alatt 4000 milliárd dollárnyi friss tőkét kapott a szektor. A részletekről Végh Attila beszélt a Portfolio Private Health Forum 2019 konferenciáján.

Végh Attila korábban Európa egyik legnagyobb kórházláncát, a svéd Capiót igazgatta. Előadásában többek között az alábbiakról beszélt a Portfolio Private Health Forum 2019 konferenciáján:

Az egészségügyi befektetések egyik legizgalmasabb éve az idei, a technológiai szektor mellett ez élvezi az egyik legnagyobb figyelmet a befektetők körében.

Különösen érdekes a közép- és kelet-európai régió, a jövedelmek növekedése 20-30%-os profitnövekedésre volt lefordítható.

A Brexit nagyban lelassítja a befektetések kivitelezését, Németország de facto recessziója sem használ a piacnak, ahogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború is bizonytalanná teszi a légkört.

Tavaly 4000 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be az egészségügybe, ami a harmadik legmagasabb szám az elmúlt négy évtizedre visszatekintve, ugyanakkor nehéz meghatározni, a ciklus mely szakaszában járunk.

Európában az M&A-tranzakciók 10 éves rekordot értek el tavaly, és historikusan az értékeltségek is magasak, a legtöbb cég kétszámjegyű szorzóval kelt el, nem voltak ritkák az utóbbi időben a 15-20-as EV/EBIDTA-k, pl. a fogászati láncoknál.

Manapság a legnagyobb méretű cégeknél 7-10-es értékeltség a jellemző, a 10% feletti éves profitnövekedést (CAGR) meghaladó cégeknél azonban kétszámjegyű értékeltségek fordulnak elő.

Számos tőzsdei cég részvénye azonban szenved, miután a piacon alulteljesítőnek bizonyultak, ilyen az Attendo, a Mediclinic, a Spire vagy éppen a Tenet is,

népszerűek az úgynevezett roll-up stratégiák, ezek közül a képalkotó diagnosztikát végző és labort vivő cégek a legismertebbek, számos közülük ma már unikornis kategóriában (1 milliárd dollár feletti értékelés) található.

Úgy tűnik, most kezdődik a szemészeti láncok kialakulása Európában, ezek főleg szürkehályogra és lézeres kezelésekre valók.

A befektetők között kiemelt a private equity házak és az infrastruktúra alapok szerepe, várható, hogy előbb-utóbb közülük számos belép a magyar piacra, tömeges belépésükre az egészségügy liberalizációjára lenne szükség.

Magyarország nagyon izgalmas évek előtt áll, áttörés várható a minőségi ellátás, a transzparencia és a teljesítménymérés területén is, amelyben nem mindenki fog versenyben maradni.

Így konszolidáció várható, az országhatáron túl szinte már minden országban jelen vannak a private equity befektetők és a nagy kórházláncok, amelyek liberalizáció esetén belépnének a magyar piacra is.

- a szek.

Szerző: admin