Kötelező lesz nemzeti színű zászlót tűzni a sertéshúsba a boltok húspultjain
2020. január 13. 16:33
Ha előre csomagolt húst veszel, meg szoktad nézni a csomagoláson, hogy melyik országban nevelkedett az állat, melyikben vágták le és milyen nemzetiségű a forgalmazója? És már régóta zavar, hogy a húspultban fekvő, kimérve kapható karaj és sonka pontos származását nem ismerheted meg azonnal, csak ha megkérdezed az eladót?

Ha igen, akkor van egy jó hírünk, a kormány gondolt rád, és betömi ezt a lyukat: január 15-től a húspultban lévő csomagolatlan sertéshúsokra jól láthatóan ki kell írni a termék származását, sőt a nagyobb boltokban még nemzeti színű zászlókat is ki kell tenni a szöveg mellé.

Az intézkedés csak a sertéshúsra vonatkozik, a baromfi, a marha és az egyéb húsoknál nem érezték fontosnak a származási jelölések erősítését. A zászlóerdő pedig csak a 200 négyzetméternél nagyobb, húspulttal rendelkező boltokban jelenik meg, vagyis a hipermarketekben (Tesco, Auchan, Interspar), illetve a szupermarketekben.

A vásárlók népszerűségi listáján előre lépdelő diszkontláncok (Aldi, Lidl, PennyMarket) csak előre csomagolt húst árulnak, így őket nem érinti a módosítás (a csomagoláson eleve fel kell tüntetni a származást, de zászlózni nem kell). A Spar, amely talán a leginkább érintett, azt mondta nekünk, hogy 295 szupermarketben és 34 Interspar hipermarketben kell zászlókat kitűznie.

A lépés valószínűleg a magyar sertés fogyasztását szeretné ösztönözni, a hasonló intézkedések azonban eléggé kétélű fegyverek. A vásárlók egy része előnyben részesíti a magyar termékeket, mások viszont éppenhogy elfordulnak tőle, de legtöbbször szimplán az ár alapján döntenek.

Mindenesetre most azt gondolhatnánk, hogy legalább tiszta vizet öntenek a pohárba, és a húspultra nézve azonnal kiderül, hogy a magyar sertés árban és minőségben hogyan tud versenyezni az importtal. Ez azonban nem így lesz.

Egyrészt azért nem, mert egy sertéskarajon egyszerre két zászló is lehet majd. Megkérdeztük a szabályok betartását ellenőrző Nébih-et, hogy egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon kiszerelt/forgalmazott sertéskarajra milyen zászlót kell kitűzni. A válasz szerint a tartás helye és a vágás helye dönti el a zászló kérdését, ha ez a kettő megegyezik, akkor egyértelmű származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor mindkét zászlót ki kell rakni. A példánkban szereplő karaj tehát szlovák és osztrák zászlót kap (hiába magyar a forgalmazója, arról nem kap értesítést a vevő).

Ám ennél is fontosabb, hogy a magyar sertés versenypozíciója azért sem lesz látható, mert ahogy a Spar mondta nekünk, ugyanabból a fajta sertéshúsból soha nincs egyszerre kétféle a pultban. Azaz nincs olyan eset, amikor a vevő például választhat, hogy szlovák vagy magyar karajt vesz. Mindez nem a boltosok miatt van így, hanem éppen egy másik szabály, a húsok nyomkövetési kötelezettsége miatt.

Az eladó a nyomonkövetés biztosítása miatt csak akkor teszi ki a következő adag húst a pultba, ha a másikat már eladta. Ezentúl ilyenkor a zászlócsere kötelezettsége is felmerülhet, de közvetlen verseny eddig sem volt, és ezentúl sem lesz a húsok között a pultban.

A magyar sertés irányába tehát csak úgy tudná terelni a vevőket a kormány, ha arra venné rá őket, hogy például egy külföldi zászlót meglátva karaj helyett inkább a magyar kokárdás combot vásárolja meg. Ez ugyan nem egy életszerű forgatókönyv, de más gyakorlati értelme a rendeletmódosításnak aligha van.

A Nébih egyébként azt mondta nekünk, hogy van laboratóriumi vizsgálattal kimutatható különbség a különböző országokban nevelt sertésekből származó sertéshúsok között, ez azonban jelenleg nem része a rutin diagnosztikai vizsgálatoknak.

Ezek alapján nem valószínű, hogy a hatóság laborszintű keménységgel kezelné a zászlóhasználat ellenőrzését, a Nébih azt mondta, hogy alapvetően a nyomonkövetési dokumentumok és a termékek jelölésének egyezését vizsgálják majd.

 

Torontáli Zoltán

Szerző: admin