Meghalt Schöpflin György
2021. november 19. 12:11
Nyolcvankét éves korában meghalt Schöpflin György. A tragikus hírről Hölvényi György fideszes EP-képviselő számolt be a Facebook-oldalán.

„Professzor Úr, kedves Gyuri! Köszönöm a hosszú beszélgetéseket. Isten áldjon, nyugodj békében!” - búcsúzott Facebook-oldalán Hölvényi.

Schöpflin György öt nap múlva töltötte volna be a 83-at. 1939. november 24-én született Budapesten, családjával 1950-ben hagyta el az országot. Nagy-Britanniába emigráltak, iskoláit is ott végezte. A glasgow-i egyetem jogi karán végzett, ezt követően tanult Bruges-ben, az Európa Főiskolán is.

A londoni Chatham House kutatóintézet munkatársaként dolgozott, 1967 és 1976 között pedig a BBC újságírója volt. Számos egyetemen tanított, a Londoni Közgazdasági Egyetemen a kelet- és közép-európai politikatörténet professzora lett, később a  Londoni Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Intézetében egyetemi tanár. Kutatta a nacionalizmust és a nemzeti kisebbségek kapcsolatrendszerét is.

A Fideszbe 2003-ban lépett be, ezt követően indult az európai parlamenti választáson. Tizenöt évig, 2004-től 2019-ig volt európai parlamenti képviselő. Tagja volt az Orbán Viktor által indított Nemzeti Konzultációs Testületnek is. 

Neves családból származott, apja Schöpflin Gyula író, Aldous Huxley és Virginia Woolf fordítója, míg nagyapja Schöpflin Aladár kritikus volt, aki nagy szerepet játszott többek közt Ady Endre és Móricz Zsigmond elismertetésében. 

A nacionalizmusok elismert kutatójaként számos fontos kötetet (Hungary between Prosperity and Crisis; Politics in Eastern Europe 1945-1992; A modern nemzet) jegyzett, előadásokat tartott.

Az ELTE jogi karán 1993-ban beszélt például arról, hogy a nacionalizmusnak három alapelve van. A nacionalista meg van győződve róla, hogy mindenkinek tartoznia kell egy nemzethez, de csak egy nemzethez. Úgy gondolja, a világ nemzetekből, de csak nemzetekből áll. Harmadszor pedig azt gondolja, a nemzeti lét egy többé-kevésbé jól definiált területhez tartozik.

Schöpflin emiatt úgy látta, a kommunista rendszereket is nevezhettük akár nacionalistának. Az előadás után a Beszélő kérdezte, Schöpfin pedig a lapnak kifejtette: – Én természetesen nem fogadom el a nacionalista vi­lágképet, a világ nem úgy van berendezve, ahogy a nacionalisták elképzelik.

De min­denképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzet valódi politikai kategória, teljesen autentikus kategória. Ha egy politikai kate­góriát befagyasztanak, akkor annak követ­kezményei lesznek. A kommunizmus egy tekintetben mégis befagyasztott valamit: azt mondta, hogy a nemzetek fejlődésének vége van.

Tehát az lesz, ami van, és új nemzet nem jön létre. (Most tekintsünk el Jugoszlá­viától, vagyis a macedónoktól és a boszniai muszlimoktól.) Legalábbis a tömbön belül ez volt a helyzet. Ezzel szemben az igazság az, hogy a nemzetek változnak, a nemzeti identitás változik

Schöpflin ugyanebben az interjúban beszélt arról is, hogy úgy érzi, egy XIX. századi magyar nem ismerné ki magát a mai Budapesten, és nemcsak azért, mert a város megváltozott, hanem mert a magyarok már másként gondolkodnak. 

 

Lakner Dávid


Szerző: admin