Megszületett a végeredmény - A Fidesz-KDNP elvesztett egy mandátumot
2018. április 15. 08:21
Megszületett a végeredmény!Eszerint a Fidesz-KDNP elveszített egy mandátumot, a Jobbik voksai pedig eggyel nőttek. Az utolsó londoni, magyar szavazók ajtaja előtt este becsukodott a kapu. Ők már a késés miatt nem szavazhattak, hiába tettek meg több száz kilométert a szavazóhelyiségig.

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény.

A Fidesz-KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben. 

A szavazatszámlálás értelmében a 109 egyéni választókerületből 91-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje nyert, 8-ban az MSZP-Párbeszéd szövetség, 3-ban a DK, 1-1-ben a Jobbik, az LMP, illetve az Együtt jelöltje szerzett mandátumot, valamint 1 független jelölt, Mellár Tamás is bejutott a parlamentbe.

Országos listáról a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 25, az MSZP-Párbeszéd 12, az LMP 7, a DK 6 képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig 1 kedvezményes mandátumhoz jutott.

Az új Országgyűlésben így a Fidesz-KDNP-nek összesen 133, a Jobbiknak 26, az MSZP-Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8, az Együttnek és a német önkormányzatnak 1-1 képviselője lesz, és 1 független jelölt is bejutott.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a teljes feldolgozottság mellett a Fidesz-KDNP-nek eggyel csökkent, míg a Jobbiknak eggyel nőtt a mandátumainak a száma a korábbi ismert álláshoz képest. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP még így is kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben.

A múlt vasárnapi voksoláson lehetőség volt arra, hogy a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, egy másik magyarországi településen vagy egy külképviseleten adhassa le voksát. Mivel ezek a választók is a saját lakóhelyük szerinti képviselőkre szavaztak, voksaikat el kellett juttatni a választók lakóhelye szerinti választókerület meghatározott szavazókörébe. A voksokat tartalmazó urnákat előbb azokat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállították, ahol a 106 egyéni választókerület szerint csoportosították, majd szállítódobozba tették az "utazó szavazatokat".

A szállítódobozokat szombat délelőtt vehették át az egyéni választókerületi választási irodák, hogy a saját választókerületükbe vigyék. Itt belekeverték egy korábban kijelölt szavazókör szavazatai közé - amelyet nem számoltak meg múlt vasárnap éjjel -, és együtt számolták meg a voksokat, így gondoskodva a szavazatok titkosságáról.

A szavazatszámláló bizottságok ezt követően állapították meg a parlamenti választás szavazóköri eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok ezután állapították meg a voksolás egyéni választókerületi, nem jogerős eredményét. 

Portfolió.hu

A szavazókörökben nem volt szervezett csalás, de nem volt tiszta ez a választás

A vasárnapi Fidesz-győzelem után számos szavazóköri eredmény kezdett el keringeni a neten. Az emberek nyugtalanságát erősítette a "valasztas.hu" weboldal furcsa leállása, és az is, hogy az eredmények csak későn váltak ismertté. Szerintem nem volt szervezett választási csalás a szavazás napján, és most is ezt gondolom.

De azt se tudnám állítani, hogy ez egy tiszta választás volt. Persze nem akarom semmibe venni 2,5 millió állampolgár szavazatát, és azt se mondom, hogy a Fidesz nem nyerte volna meg a választásokat, ha a lenti történések nem történnek meg, de a kétharmad minden bizonnyal kétséges lenne.

Úgyhogy inkább összeszedtem 17 dolgot, amiért én azt gondolom, nehéz fairnek és tisztességesnek nevezni az idei választásokat.

A Fidesz által az ellenzéki pártok ellenében 2012-ben átalakított választási rendszer maga is befolyásolta a mandátumkiosztást:

A Fidesz által kialakított győztes töredékszavazatok elve, azaz hogy nem csak a vesztesek kapnak kárpótlást az egyéni körzetekben, hanem a győztesek is, 7 mandátumot hozott a Fidesznek listán. Enélkül se 2014-ben, se most nem lett volna kétharmaduk.

A Fidesz egyértelműen úgy rajzolta meg az egyéni körzetek határát, hogy mind a baloldalnak, mind a szélsőjobboldalnak sokkal nehezebb legyen nyernie.

A második forduló eltörlése egyértelműen megneheziti az ellenzéki pártok helyzetét, idén ha lett volna második forduló, akár 50 egyéni mandátumot is nyerhettek volna az ellenzéki pártok visszalépésekkel, és utána átszavazásokkal.

A kamupártok helyzetét egyáltalán nem rendezte a Fidesz, és ez nem csupán anyagi veszteség a magyar államnak, listás és egyéni szavazatokat is buktak a nem kamu pártok a kamu pártok megjelenése miatt. (Azt is tudjuk, a Lendülettel párt ügyeiből, vagy a Slejm oknyomozó anyagaiból, hogy ezek a kamupártok feltehetően összefonódtak a Fidesszel.)

De a választási eljárási szabályokat is egyoldalúan átírta a Fidesz:

2014-ben már tiltott volt a TV-ben hirdetéseket közzé tenni, ezt csak a tévék saját maguk tehették meg adott keretek között, úgy, hogy minden listát állító pártnak, így a kamu pártoknak is le kellett közölnie a hirdetéseiket.

Miközben korlátozták a pártok kampányköltéseit, semmit se mondtak az őket segítő kamu civil szervezetek, vagy a magyar állam költéseiről.

Pedig a magyar állam többet költött a Fidesz kampányára, mint az ellenzéki pártok összesen.

Ugyanez volt a helyzet 2014-ben, amikor a Békemenetet szervező CÖF hirdetett el majdnem ugyanannyit, mint az ellenzéki pártok.

Tavaly nyáron végül a plakátolás lehetőségét is elvette a kampányt megelőző szakaszban a Fidesz, méghozzá úgy, hogy egy kétharmados törvényt jogi csűréscsavarással felesként megszavazva döntött arról, hogy a pártok kampányidőszakon kívül nem vehetnek igénybe semmilyen, még piacilag reális kedvezményt se reklámcégektől. Ellenben a reklámpiacon sokszor akár 50-60-70 százalékos kedvezmények is vannak, ezek igénybevétele nélkül pedig nem éri meg reklámozni.

Maga a kampány se volt annyira egyenlő:

Persze lehet azt mondani, hogy a Fidesz médiáján kívüli médiának összesen van akkora elérése, mint a Fidesz médiájának. De tudjuk hogy , a vidéki lapok már mind a kormány kezében vannak. Rádiót se nagyon lehet hallgatni vidéken mást, mint a kormánypártét.Azaz a Kossuth Rádiót).

Az pedig talán mindenkinek egyértelmű, hogy míg a Fidesz médiája egyként sulykol mindent, a túloldalon nincs egyetértés, különböző gondolatok és viták vannak. Ami helyes is, csakhogy nem teszi lehetővé azt a színtiszta propaganda kommunikációt, amit a Fidesznek saját médiája folytat.

De nem csak a médiában volt egyenlőtlen a kampány.

Mint ahogy már feljebb is írtuk, miközben az elmúlt évekből a Fidesz programjával meggyező kommunikációra több tízmilliárdot költött el a magyar állam, addig az ellenzék a töredékéből sem kampányolhatott ennek az összegnek. Csak idén januárban és februárban 4 milliárdot költött a kormány propagandára adófizetői pénzekből, ez bőven több, mint a pártok teljes kampánytámogatása.

Az utolsó pillanatban egyébként a kormány Fidesz melletti kampánya kapcsán a Kúria úgy döntött, hogy ez törvénytelen, a választások után ellenben a fideszes többségű Alkotmánybíróság a Kúriával szemben döntött.

A határon túl is teljesen egyenlőtlen volt a kampány.

Emlékezhetünk arra, amikor az RMDSZ elnöke Kelemen Hunor egyszerűen hazaküldte Karácsony Gergelyéket, mondván "itt mindenki a Fideszre szavaz".

Tudjuk, hogy a vajdasági magyarok és az erdélyi magyarok pártjai, egyházai civil szervezetei is függnek a magyar állami támogatásoktól.

Ezen kívül a választások napján, ott voltak még a "gyanús" esetek is .

A ki nem érkező urnák, a véletlenül nemzeti listás szavazásra feliratkoztatott állampolgárok, nem lepecsételt szavazólapok, vagy például az utolsó londoni szavazók ajtaja előtt becsukott kapu.

A választás napján több olyan esetről volt hír, amikor szavazatvásárláson kaptak Fideszes jelölteket.

Tudunk több ezer ukránról, akiket kettős állampolgárként bejelentettek magyarországi lakcímre, és a választások napján el is utaztattak Magyarországra szavazni.

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke pár nappal a választások előtt még közös kampányrendezvényen vett részt Orbán Viktorral.

Úgy tudni, hogy a főváros XXI. kerületében nagy létszámban szavazhattak magyarul nem is beszélő, illetve határon túli magyar állampolgárok.

Ezek a gyanús esetek így, összességében persze nem teljesen számszerűsíthetőek.

Nem lehet megmondani, hogy "mi lett volna, ha ?"ezek nem lettek volna. A végeredmény valószínűleg némileg más lenne.

Nem túlzás azt mondani,hogy ez a választás nem volt tiszta.

Jámbor András 

 

Szerző: admin