Orbán tökéletesen tisztában van azzal, hogy milyen a híre a világban
2019. január 10. 14:20
Orbán Viktor ma délelőtt több mint kétórás sajtótájékoztatót tartott, melyen a független – nem kormánypárti – újságírók is kérdezhettek tőle. Kivételt képeztek a ClubRádió és a Magyar Hang szerkesztőségének munkatársai.

Ez más európai országban nem hangzana nagy dolognak, de a magyar miniszterelnök nagyon régóta nem hajlandó érdemben szóba állni újságírókkal úgy, hogy azok több kérdést is feltehessenek neki vagy akár vissza is kérdezhessenek, ha a miniszterelnök netán kibúvó választ ad.

Nem volt nagy meglepetés

Jól jelzi Orbán zártságát, hogy a sajtótájékoztató ténye is meglepetésként érte az újságokat. Már az is hírértékű volt, hogy Orbán újságírói kérdésekre válaszol. Sokan ezért azt gondolták, hogy valamilyen nagyon fontos bejelenteni valója van a miniszterelnöknek, amivel esetleg meg szeretné változtatni a számára időnként kellemetlen mindennapi politikai narratívát, amely egyre inkább a rabszolgatörvényről, a több hete tüntetők követeléseiről és az enyhülő intenzitással működő menekültkérdésről szól. Nem ez történt.

Nem volt nagy bejelentés, ez ténylegesen az az év végi sajtótájékoztató volt, amelyet Orbán még korábban "belengetett", és amelyet végül nem tartott meg az év végén. Sokak véleményével ellentétben a miniszterelnöknek, úgy tűnik, sokszor tényleg fontosak azok az ígéretek, vagy még inkább azok a demokráciadeficitet álcázó formális lépések, amelyeket sokszor a gyakorlati politikai szükségesség nélkül is megtesz.

Munkaerőhiány

A miniszterelnök állításai közül tartalmi értelemben a munkaerőhiánnyal kapcsolatosak voltak a legérdekesebbek. Orbán úgy látja, hogy a munkaerőhiány alapvetően pozitív állapot, mert az, hogy kevés a munkaerő, jobb alkupozícióba juttatja a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, és ezzel nemcsak létbiztonságot, de a fizetéseket is növeli. Orbán azt szeretné, ha hosszú távon is a lehető legnagyobb, szinte teljes foglalkoztatottság mellett, egyre nagyobb hozzáadott értékű munkatípusokkal növekedne a gazdaság.

Ez alapvetően nem rossz irány, de vannak akadályai és következményei is. Az akadálya leginkább a korszerű oktatás és szakképzés hiánya, amivel nehéz olyan szakembereket nevelni, akik túllépnek a betanított munka korlátain.

A következménye pedig az, hogy ha kevés a munkaerő, de növekszik a gazdaság, a bérek és a munka hozzáadott értéke, akkor bizony az árak is növekedni fognak, ezt nem nehéz kikövetkeztetni. Ebben a világban, amelyet a miniszterelnök elképzelt, simán lehet ezer forint egy sarki eszpresszóban fogyasztott kávé vagy ötszáz forint egy liter tej, mert azok a cégek, amelyek ennél alacsonyabb áron tudják előállítani, vagy külföldön működnek, vagy tönkremennek.

Egyre több a nyílt hazugság

A nem konkrét állításoknál viszont egyre többször távolodott kínosan messze a valóságtól Orbán. Voltak olyan állítások, amelyeket hallottunk már korábban, mint a CEU-val kapcsolatosak, amelyek egyszerűen ferdítenek a valóságon.Például: a CEU Magyarországon van és itt is marad.

De voltak olyan szemenszedett hazugságok is, mint hogy a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel, mondván ő nem az üzleti életben, hanem a politikában dolgozik. A politikát és az üzletet pedig szigorúan el kell választani egymástól.

Mert nincs válasz a korrupcióra

Ezek a hazugságok azért kerültek egyre többször elő, mert Orbán Viktor egyszerűen nem tud – a legelszántabb, ezzel nem is foglalkozó hívein kívül – bárki számára elfogadható választ adni arra, hogy miért lett milliárdos a családjából, a barátai közül vagy a környezetéből szinte mindenki. Azért nem tud, mert erre az egyetlen válasz az, hogy azért lettek milliárdosok, mert ők a miniszterelnök barátai, családtagjai vagy ismerősei. Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István sikerére nincs is más válasz.

Ezek az emberek nem ügyes vállalkozók, nem termelnek külföldön is életképes termékeket, és még a korrupció rendszerét is kőegyszerűen építették ki. Erre a legjobb példa az Elios-ügy. Képességeik alapján valószínűleg nem lettek volna gazdag emberek, egyre mesésebbé váló meggazdagodásukat csak annak köszönhetik, hogy a miniszterelnök környezetébe tartoznak, ezért közpénzből nőnek a cégeik.

Lehet ügyesnek nevezni azt, ahogy Orbán nyilvánvaló és átlátszó kibúvókat használ arra, hogy ezeket a kérdéseket megkerülje („forduljanak a kamarához vagy a tőzsdéhez”), de valójában nem ügyes dolog ez. Ha Orbán a normális ügymenetben kommunikálna, a magyar választók számára pedig nem lenne tökéletesen inkonzekvens, hogy ellopják-e a befizetett adójukat, akkor "ezt a műsort" rettenetesen kínos lenne hetente előadni.

Orbán hobbifilozófus lett

A miniszterelnököt korábban kifejezetten sokan dicsérték azért, mert egybefüggő, logikus és sokszor igaz narratívákat képes alkotni a világ eseményeiből és folyamataiból. Szinte minden nagy évértékelő beszéde, így leginkább a tusnádfürdői előadásai arról szóltak, hogy ilyen világkép-értelmezéseket mondott el, amelyeknek a nagy része sok újdonságot hordozott.

Orbán szeret ilyen filozófiai kérdésekkel foglalkozni, és sokat is fogyasztja a hasonló tartalmakat. Ennek ellenére egyre egyszerűbb, zavarosabb és érdektelenebb elméleteket mond a világ működéséről. A mostani elméletei a civilizációs törésről, vagy a háromféle Európáról már inkább kocsmafilozófiára hasonlítottak, mint egy eredeti módon gondolkodó államférfi világról alkotott gondolataira.

Kevésbé volt harcias, mint korábban

Orbán Viktor sokkal nyugodtabb és vidámabb volt, mint az elmúlt pár évben. Lehet, hogy a saját politikai stabilitása, lehet, hogy a választási év vége okozza, de kevésbé agresszív volt, mint korábban sokszor, és ebben a nyugati sajtó egy része is partner volt: inkább nemzetközi és pénzügyi kérdésekről faggatta őt, semmint az  esti fővárosi, vidéki és külföldi tüntetésekről. Orbán Viktor csak arra a kérdésre válaszol érdemben, amelyre ő akar, hiszen lehetősége van rá, hogy kikerülje a kérdéseket, majd moderátora, Kovács Zoltán villámgyorsan tovább passzolja a szót.

Egy kérdéssel nem lehet miniszterelnököt buktatni

Akik viszont ilyenkor hajlamosak megjegyzéseket tenni a sajtó minőségére, érdemes, ha ezeket alaposabban átgondolják. Normális demokráciákban a miniszterelnök hetente-kéthetente válaszol ennyi kérdésre. Vissza lehet kérdezni, szóvá lehet tenni, ha a miniszterelnök hazudik, vagy kibújt a kérdések alól. Újra fel lehet tenni kérdéseket, ha a miniszterelnök ignorálta őket.

Itt nem.

Egy évben egy újságíró feltehet egy, esetleg két kérdést a miniszterelnöknek. Ebbe kellene a legfontosabb ügyeket belesűríteni, még úgy is, hogy pontosan tudja mindenki, hogy Orbán Viktor csak arra válaszol érdemben, amire akar, hiszen lehetősége van rá, hogy kikerülje a kérdéseket, majd moderátora, Kovács Zoltán villámgyorsan tovább passzolja a szót.

Egy kérdéssel nem lehet miniszterelnököt buktatni, de még megszorongatni is nehezen.

Ennek ellenére most is elhangoztak olyan kérdések, amelyekre Orbán nem tudott válaszolni. Ilyen volt például az, hogy miért gazdagodott meg körülötte minden ismerőse, hogy miért lehet Mészáros Lőrinc a leggazdagabbak listáján, vagy hogy ha nem keveri a politikát az üzlettel, akkor miért repked üzletemberek milliárdos magángépein. A miniszterelnök szuverénnek tartja saját magát és az országot is, személyes döntése, hogy az ország érdekében hogyan utazik a fontos nemzetközi találkozókra.

Orbán tökéletesen tisztában van azzal, hogy milyen a híre a világban, reggelente,mint mondta, amikor fellapozza a külföldi lapokat, nagyon rossz érzés fogja el.

A jövőt illetően folyamatosan változó Európáról beszél, melynek még sokáig a lagnagyobb gondja a migránskérdés megoldása lesz.

Orbán Viktor mai sajtótájékoztatóján szóba kerültek a tüntetések is. A miniszterelnök szerint aggasztók azok a tendenciák, hogy például Németországban megvernek egy politikust, a rend hazájában. Magyarországon így áll a helyzet szerinte. Hozzátette: tüntetni mindenkinek joga van, sztrájkolni is. De vannak jogszabályok, amik leírják, hogy melyek a határok és azt be kell tartani.

"Arra kérek mindenkit, hogy ne romboljon, ne legyen agresszív, ne alkalmazzon erőszakot!" - mondta Orbán.

Én a mostani tüntetőkre is figyelek, bár van, amit jobb lenne nem meghallani – tette hozzá a kormányfő. Mint mondja, érti, hogy számos dologban nem értenek egyet a kormánnyal, ezeket megvitatták, vagy a szakszervezetekkel, vagy a parlamentben. Én csak azt kérem, azt a jogunkat ne vitassák el, hogy egy demokráciában a parlamenti többség hozza a döntéseket. De minden vitának állunk elébe természetesen – jelentette ki.

Hírkereső

 

Szerző: admin