Törőcsik Mari temetése: teljes titokban vettek végső búcsút a Nemzet Színészétől
2021. április 23. 13:11
Szűk családi körben, a nyilvánosság kizárásával vett végső búcsút a család Törőcsik Maritól. A színésznő hamvait a Tiszába szórták.

2021 április 16-án, péntek hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

A Nemzet Színészének temetésére a család teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával készült. A gyászoló család eddig semmilyen információt nem osztott meg Törőcsik Mari temetésének a részleteiről, de ami igazán különös, a legközelebbi barátok, kollégák sem tudták, mikor és hol lehet végső búcsút venni a legendától.

Most, pénteken délelőtt, a Nemzeti Színház a következő közleményt osztotta meg a weboldalán:

„Törőcsik Mari családja és a Nemzeti Színház tudatja a művésznő tisztelőivel, hogy tegnap, 2021. április 22-én a család szűk körben búcsúzott a Nemzet Színészétől.

Törőcsik Mari végakarata szerint Bokros Levente lelkipásztor beszentelte a művésznő hamvait, amit azután a lánya, Teréz és párja, Zoltán Pély községnél a Tiszába szórtak.

Végső búcsú Törőcsik Maritól: megszólalt Jordán Tamás és Bodrogi Gyula 

Szűk családi körben búcsúztatták csütörtökön Törőcsik Marit. A Nemzet Színésze pontosan meghagyta, hogy hogyan vegyenek tőle végső búcsút szerettei, lánya, Teréz pedig teljesítette édesanyja végakaratát.

A színésznő hamvait Cserhátszentivánban Bokros Levente lelkipásztor szentelte be.

- Azt gondolom, hogy Teréz legszentebb magánügye, hogy édesanyját hogyan búcsúztatta. Amit fontosnak tartok elmondani, hogy miért voltam fehérben, s miért nem viseltem fekete palástot. Húsvéti idő van, amelynek színe a fehér valamint egy nemzet tiszteletének jelét szimbolizálja - mondta Bokros Levente.

A búcsúztatón nem volt prédikáció, helyette a művésznő kérésére a lelkipásztor egy Pilinszky János verset, az "Azt hiszem" című költeményt mondta el.


Pilinszky János: Azt hiszem


Azt hiszem, hogy szeretlek;


lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.


De láthatod, az istenek,


a por, meg az idő


mégis oly súlyos buckákat emel


közéd-közém,


hogy olykor elfog a


szeretet tériszonya és


kicsinyes aggodalma.


Ilyenkor ágyba bújva félek,


mint a természet éjfél idején,


hangtalanúl és jelzés nélkül.


Azután


újra hiszem, hogy összetartozunk,


hogy kezemet kezedbe tettem.



A hamvak beszentelése után Teréz és párja, Zoltán Pélyre mentek, ahol Törőcsik Mari végakarata szerint a Tiszába szórták hamvait.

- a szerk.

Szerző: admin